:: Kulipintyó ::

2026. október. 5. hétfő, Aurél napja

Huth Gergely: A Fidesz tökön szúrta magát

2026.08.18. 08:32:33

A fideszes aktivista gyávának nevezte az alkotmánybíróságot és kiosztotta a Fidesz-KDNP-t is.

elolvasom az egészet (24.hu)

belfoldhuthgergelyfidesztokonszurtamagatalkotmanybirosag

2026. október
HKSzCsPSzV
401234
41567891011
4212131415161718
4319202122232425
44262728293031

A neten találtam

A külvilág beszűrődő zaja

Az aradi vértanúk

Egy fénykép az aradi vértanúkról Barabás Miklós litográfiája

Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon 1849. október 6-án kivégeztek.

A magyar sereg Világos közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő csigérszőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Görgey Rüdiger lovassági tábornok vezérkari főnökével, Frolov tábornokkal tárgyalta meg a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit, mely szerint annak helye a fenti mezőn legyen, Pankotán túl, a Csiger-patak mentén, pontosan augusztus 13-án, délután 3 órakor.

Ez nagy sértés volt a császári oldal számára, hiszen ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott, így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni.

1849. augusztus 27-én az osztrák minisztertanács határozata szerint „Báró Haynau táborszernagy dolga lenne, hogy Magyarországon és Erdélyben megjelölje a legvétkesebbeket”.

Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tiszteket megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat átadták nekik.

Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Lenkey János, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József és Török Ignác perének ítéletét 1849. szeptember 26-án hozták meg.

Velük együtt ítélték tíz év várfogságra Gáspár András tábornokot, aki azonban később kegyelmet kapott, és magas kort ért meg. Gáspár később így emlékezett az ítélethirdetésre: „Olyan büszkén fogadták a halálos ítéletet, mintha csupa dicséretet olvastak volna fel előttük. A kihallgatásoknál, amikor még remélték, hogy javítanak sorsukon, talán szelídeknek mutatkozának, de most: mindegyik egyszerre úgy megkeményedett, mint a gránitszikla.”

Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, az egykori Neugebäude épületének udvarán, a mai Szabadság téren. Őt a hadbíróság kötél általi halálra ítélte, ezért egy, a felesége által becsempészett tőrrel, a kivégzés előtti éjszaka öngyilkosságot kísérelt meg, így az akasztás lehetetlenné vált. A helyi parancsnok saját hatáskörben „porra és golyóra” változtatta az ítéletet.