Kármán András az euró bevezetéséről is egyeztetett Varga Mihály MNB-elnökkel
2026.04.15. 17:57:45
Rendszeresen tartanak majd találkozókat.
belfoldkarmanandrasegyeztetesvargamihaly
2026. június. 4. csütörtök, a nemzeti összetartozás napja, Bulcsú napja
2026.04.15. 17:57:45
Rendszeresen tartanak majd találkozókat.
belfoldkarmanandrasegyeztetesvargamihaly
| 2026. június | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V | |
| 23 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 |
| 24 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 |
| 25 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 |
| 26 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 |
| 27 | 29 | 30 | |||||
A mai napon az első világhaborút lezáró öt Párizs környéki békeszerződés (Németország, Versailles, 1919. 06. 28.; Ausztria, Saint-germaint, 1919. 09. 10.; Bulgária, Neuilly, 1919. 11. 27.; Magyarország, Trianon, 1920. 06. 04.; Törökország, Sevres, 1920. 08. 10. és Lousanne, 1923. 06. 24.) közül, az Osztrák–Magyar Monarchia, azon belül is Magyarország új határait megállapító békeszerződés következményeire emlékezünk.
Az első világháborúban győztes antanthatalmak elsődleges célja Németország és a háborúban vele szövetséges országok alapvető meggyengítése volt, ezen felül céljuk volt a jelentős háborús jóvátétel követelése, valamint a soknemzetiségű nagyhatalmak egységének megtörése is, mint amilyen az Osztrák–Magyar Monarchia vagy az Oszmán Birodalom volt. Az új határokat elvileg a Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki, ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek, például az összes, az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból).
A béketárgyalásokra a Magyarország képviselőit nem hívták meg egészen 1919. decemberéig, akkor is csak a békefeltételek átadására, a magyar küldöttség 1920. január 6-án érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, álláspontját a szerződés szövegének véglegesítését követően adhatta elő, azt egyáltalán nem vették figyelembe.
A szerződést a Magyar Királyság nevében az 1920. márciusában Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá. A tárgyalások egyoldalúsága miatt a szerződést diktátumnak is szokás nevezni, mely arra utal, hogy a magyar küldöttség egyetlen lehetősége az elfogadás volt.
A békeszerződés aláírásával Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, 7,155 millió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 ezer főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette az állam szuverenitását. Az ország 63 vármegyéje közül csak 10 maradt sértetlenül, a 27 törvényhatósági jogú városból 11, a 112 rendezett tanácsú városból 36, a 2 176 nagyközségből 1.006, a 10 196 kisközségből 2 490 maradt a trianon határok közti területen. Budapestnek és a belső országrészek nagyobb népsűrűségének köszönhetően az 1910. évi népesség 36,5 %-a nagyobb arányban maradt Magyarországon, mint a történeti magyar állam területéből megmaradt 28,6 %.
Etnikai értelemben magukat nemzetállamként meghatározó soknemzetiségű országok jöttek létre, ahol a kisebbségbe szorult magyarság számtalan esetben diszkriminatív bánásmódban részesült, mint amivel korábban a Monarchia alatt éppen az akkori többségi magyarságot vádolták, csupán a szerepek fordultak meg. A béke a térség stabilitása szempontjából is káros volt, hiszen a győztes-vesztes ellentét kiélezése megszabta azokat a kényszerpályákat – Magyarország a revízió útjára lépett, a megalakuló kisantant pedig a megszerzett területek görcsös védelmére rendezkedett be – melyek mentén Közép-Európa később egy újabb világháborúba sodródott.