KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.
Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.
Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi.
A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni.
(Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.)
A húsvét pogány előzménye
Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő.
Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v. ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt.
Ostarához kapcsolódik a tojás szimbóluma.
Dél-Németországból ismert az a húsvéti népszokás, hogy a felnőttek tojásokat rejtenek el a tavaszi fűben, és azokat a gyerekeknek kell megtalálniuk.
Locsolóvers
Zöld erdőben jártam
Kék ibolyát láttam.
El akart hervadni
Szabad-e locsolni?
valasztasokmagyar peterorban viktormelyszegenyseg
