:: Kulipintyó ::

2026. október. 5. hétfő, Aurél napja

120 napig élt a tenger alatt egy férfi

2025.01.28. 08:50:10

Rüdiger Koch világrekordot állított fel, kísérletével azt szerette volna igazolni, hogy az óceánok alkalmas környezetet jelentenek az emberek számára.

elolvasom az egészet (24.hu)

klimavaltozas tenger alatti lakas

2026. október
HKSzCsPSzV
401234
41567891011
4212131415161718
4319202122232425
44262728293031

A neten találtam

A külvilág beszűrődő zaja

Az aradi vértanúk

Egy fénykép az aradi vértanúkról Barabás Miklós litográfiája

Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon 1849. október 6-án kivégeztek.

A magyar sereg Világos közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő csigérszőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Görgey Rüdiger lovassági tábornok vezérkari főnökével, Frolov tábornokkal tárgyalta meg a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit, mely szerint annak helye a fenti mezőn legyen, Pankotán túl, a Csiger-patak mentén, pontosan augusztus 13-án, délután 3 órakor.

Ez nagy sértés volt a császári oldal számára, hiszen ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott, így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni.

1849. augusztus 27-én az osztrák minisztertanács határozata szerint „Báró Haynau táborszernagy dolga lenne, hogy Magyarországon és Erdélyben megjelölje a legvétkesebbeket”.

Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tiszteket megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat átadták nekik.

Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Lenkey János, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József és Török Ignác perének ítéletét 1849. szeptember 26-án hozták meg.

Velük együtt ítélték tíz év várfogságra Gáspár András tábornokot, aki azonban később kegyelmet kapott, és magas kort ért meg. Gáspár később így emlékezett az ítélethirdetésre: „Olyan büszkén fogadták a halálos ítéletet, mintha csupa dicséretet olvastak volna fel előttük. A kihallgatásoknál, amikor még remélték, hogy javítanak sorsukon, talán szelídeknek mutatkozának, de most: mindegyik egyszerre úgy megkeményedett, mint a gránitszikla.”

Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, az egykori Neugebäude épületének udvarán, a mai Szabadság téren. Őt a hadbíróság kötél általi halálra ítélte, ezért egy, a felesége által becsempészett tőrrel, a kivégzés előtti éjszaka öngyilkosságot kísérelt meg, így az akasztás lehetetlenné vált. A helyi parancsnok saját hatáskörben „porra és golyóra” változtatta az ítéletet.