A százalékszámításról

„A közös európai beszerzések és a meglévő infrastruktúra javítása segíthet abban, hogy a NATO jövőbeni védelmi kiadásait 3,7 százalék körüli értéken határozzák meg.”

„Számítok tehát Önökre, hogy mindannyian többet fektessünk a védelembe, további beruházásokat a saját biztonságunkba, valamint gyermekeink és unokáink biztonságába” – Mark Rutte

Ahogy azt már korábban írtam, Donald Trump a hidegháborús honvédelmi költségvetést tartja irányadónak, míg az európai politikusok, főleg akik még nincsenek túl egy friss választáson, hallani sem akarnak erről.

Közben úgy tűnik, a NATO főtitkár egyfajta mediátor szerepbe kényszerül.

Valóban vannak olyan kérdések a GDP arányos költség meghatározásában, amit tisztázni szükséges. „A számok és a százalékok jelenleg egyáltalán nem segítenek nekünk. Egy erős GDP két százaléka sok lehet, míg egy gyenge GDP három és fél százaléka nagyon kevés. Nem tudom, melyik ország engedheti ezt meg magának. Ez nem százalékok kérdése. Arról szól, hogy a NATO képességi céljait kell teljesíteni” – Boris Pistorius.

Ráadásul a GDP nem a költségvetés bevételi oldala. Jó esetben több annál. Hazánk esetén a 2023-as számoknál leragadva, a GDP 75 044 milliárd forint volt, a költségvetés bevétele pedig 38 240 milliárd forint. Mondjuk, hogy a fele. Tehát a GDP 5%-a a költségvetés 10%-ának felel meg.

Tüdő.

De a németek még ennél is tüdőbbek: „Öt százalék évente több mint 200 milliárd euró lenne, miközben a szövetségi államháztartás alig éri el az 500 milliárdot” - üzente Olaf Scholz. Így lett az 5%-ból 40%. Na az már tényleg hadigazdaság, most kb. az ukránok költenek ennyit (mármint 40%-ot) a haderőre, de ők tényleg hadban állnak.

„Idén a hozzájárulásunk a GDP 3,4 százalékát teszi ki. Jövőre ez 3,7 százalék lesz. A közelmúltban a politikai vezetés bejelentette, hogy hajlandók vagyunk elmenni négy százalékig” – Andris Sprūds Lettország védelmi minisztere.

„Nincs fontosabb kérdés a biztonsági kiadásoknál. Szervezetünk és az erős Európa három alappillére: az erős társadalom, vagyis a hibrid háborúval szembeni ellenállásunk, az erős hadsereg, erős nemzeti hadseregek és a szövetségünk ereje” - Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter.

„Donald Trumpnak és JD Vance-nek egyszerűen igaza van, amikor azt mondják, hogy Európának többet kell tennie saját kontinensének védelméért. Oroszország előretörésével rövidlátás másként tenni.” - ezt David Lammy mondta, aki amúgy az Egyesült Királyság külügyminisztere. Mondjuk az amerikai és az angol külpolitika illetve a katonai költségvetés mozgott már párhuzamosan korábban is, úgyhogy ezen kár is csodálkozni. Megjegyzem ugyanakkor, hogy az EK sem költ sokkal többet 2%-nál a hadseregre, bár a költségek aránya növekvő pályán van.

Vagyis megindult egyfajta alkudozás a kérdésben, ahol egyes kormányzati szereplők azonnal terítettek is bizonyos lapokat az asztalra.

Na és mit mond a mediátor?

„Az európai országok nemzeti jövedelmük átlagosan akár negyedét is elköltik nyugdíjakra, egészségügyre és a társadalombiztosítás egyéb kiadásaira. Ennek a pénznek azonban csak egy kis töredékére van szükségünk ahhoz, hogy védelmünket sokkal erősebbé tegyük, és megőrizzük életmódunkat.”

„Ne felejtsük el, hogy Európában a világ népességének 10 százaléka él, de a világ összes társadalombiztosítási kiadásának 50 százalékát mi költjük el. Tehát ebben az értelemben, azt hiszem, van némi mozgásterünk. ”

Egyúttal felhivja a figyelmet, hogy a rivális szerepre törekvő Oroszország 7-8%-ot költ katonai kiadásokra, tehát valójában az 5% ehhez képest akciós áron van.

Mivel ez az alkudozás a mi bőrünkre is megy, a témára még biztos vissza fogok térni.

nato eu oroszorszag hideghaboru haboru